A legendás lovas nomádok származásáról, forradalmi újításairól és Kárpát-medencei hatásaikról kérdeztük Szabó Gábor régészt, a szkíta örökség szakértőjét.
Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban.
Nagy érdeklődés övezi hazánkban a titokzatos szkítákat, és sok tévhit él velük kapcsolatban, így jogosan merül föl
a kérdés: kik is ők tulajdonképpen? Szabó Gábor régész, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezető docense elmondja: tisztában kell lennünk azzal, hogy a szkíta elnevezés az ókorban gyűjtőnév volt, és az írásbeliséggel rendelkező birodalmak a Fekete-tengertől északra élő, a lovas nomádok által kifejlesztett harcmodort alkalmazó közösségeket nevezték meg vele.
Első említésük az Iliászból ismeretes, a távoli északon élő, kancafejő népként említik őket. „A leletekből azt láthatjuk, hogy a Kr. e. 9–4. században a sztyeppei és az erdős sztyeppei régióban zömében óiráni nyelveket beszélő csoportok vezetése alatt hasonló anyagi kultúrájú világok formálódtak ki” – mondja Szabó Gábor. Hozzáteszi, hogy egy látványosan egységes viseletű, szokásrendszerű, fegyverzetű és harcmodorú elit kapcsolja össze őket. A szkítákkal kapcsolatba hozható kultúra nem korlátozódik a Fekete-tenger környékére, hanem magába foglalja a Kárpát-medencétől a belső-ázsiai térségig húzódó, hatalmas sztyeppei folyosót.
A kutató hangsúlyozza, hogy a késő antik kori és a kora középkori bizánci és nyugat-európai szerzők az ő nézőpontjukból egyforma, keletről, lovas nomád kultúrkörből érkező harcoscsoportokat hagyományosan a szkíták lakhelyéről, Szkítiából származtatták. Hérodotosz szkítákat is bemutató műve és annak görög, majd latin nyelvű átiratai a középkor idején is közismert és népszerű források voltak, így Anonymus, majd Kézai Simon Gesta Hungarorumában a magyarok őshazájaként körülírt területet – követve a bizánci és nyugat-európai történeti munkákat – magától értetődően feleltették meg az egykor a szkíta törzsek által uralt vidékkel, magyarázza Szabó Gábor. „Valójában semmilyen adat nem utal arra, hogy a magyar uralkodó elitnek vagy az etnogenezisben részt vevő népeknek lett volna bármilyen, a szkítákhoz kötődő eredethagyományuk. Feltehetőleg nem is autentikus hagyományként került be a Gestába sem, hanem mesterséges, irodalmi eredetteória lehetett.” Mindenesetre akár volt ősi monda, akár nem, az udvari krónikaírók által megfogalmazott szkíta származás hátterében egy „vállalható, a nyugati és keleti uralkodói udvarok számára is ismert dicsőséges nép” került az ősök közé, akik a perzsa nagy királyt és Nagy Sándort is legyőzték – folytatja a szakember.
Milyen eredményekkel zárult a magyar–török kulturális évad? Mit nyújtanak hazánknak a török és türk kapcsolatok? Ezekről is kérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium kormánybiztosát.
„Akinek van egy minimális politikai tudása, az nem ír le egy olyan posztot, ahol megpróbálja a saját politikai ambícióját új és ígéretes fajok telepítésével párhuzamba hozni” – reagált Gerzsenyi Gabriella bejegyzésére a publicista, politikai elemző.
Athénba egyszer el kell menni, hogy értsük, mi volt, mi van és hogy mi vár ránk.
Legalább 15 százalékos forrásbővülés lesz egyes teátrumoknál.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
A hivatalos kommunikáció szerint a világviszonylatban is páratlan gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
